Töltse le egyben a letöltés gombra kattintva
Bevezetés
A hazai energetika helyzete napjainkban
Magyarország 85%-ban függ az orosz gáz és orosz kőolaj elérhetőségétől, ezért az energiabiztonságot a legnagyobb mértékben Putyin és rendszere veszélyezteti. A veszély elhárítása érdekében regnáló kormányunk lényegében semmit nem tett, a külpolitika és külügy elsősorban az oroszokkal fennálló, de igen sérülékeny kapcsolatot próbálja szinten tartanai. Azonban ez a helyzet bármikor a háborús és világpolitikai nagy játékosok váratlan lépései miatt napok alatt felborulhat és pillanatok alatt teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet Hazánk.
A helyzet megoldására az alternatív energiaforrások elérhetőségének kialakítása és az energetikai portfólió orosz forrásmentesítése ad lehetőséget. Ez akkor lenne ideális, ha hazai erőforrások kerülhetnének minél nagyobb mértékben a porfólióba. Magyarország biomassza nagyhatalom, de ennek energetikai felhasználása a 2000-s évek fellángolása után elhalt. Nincs igazi koncepció az Energiastratégiában és a helyi vidéki biomassza/biogáz erőművek építésére sincs komoly szándék és állami támogatás. Ugyanakkor megindult a hazai földgáz kitermelés bővítése, interkonnektorokkal kapcsolódunk Szlovénia kivételével minden szomszédos országhoz, ami az import diverzifikálását jelentősen segíti. Azonban hosszú távú szerződések csak Oroszországgal léteznek, így ha egyszer majd rákényszerülünk az alternatív beszerzésre, akkor jóformán a napi tőzsdei árakkal kell majd megoldanunk a pótlásokat.
Villamosenergia oldalon sem vagyunk optimális helyzetben. A beépített termelési kapacitás bár összteljesítmény csúcsértékben lényegesen meghaladja a fogyasztást, azonban a megújuló erőművek teljesítménye időszakos és jelenlegi általános elérhetősége nem fedezi a mindenkori fogyasztási igényt, ami 30-40%-nyi importra kényszeríti a MAVIR-t. Ehhez járul hozzá még az ukrajnai háború és az a tranzit villamos energia és gázexport, amivel humanitárius segítséget nyújtunk az ott élő embereknek.
A termelő egységek portfoliója sem ideális. A korszerű, 21. századi villamosenergia rendszer fő ismérve, hogy egyre törekszik a szén-dioxid kiszorítására az energiatermelés során, másfelől pedig a termelés rugalmas szabályozhatósága is kiemelet szemponttá vált a nagy kapacitású naperőművek rendszerbe integrálása következtében. Erre azonban a meglévő és pláne a tervezett VVER reaktorok nem alkalmasak. Energiatárolással is meg lehet oldani a kiszabályozó erőművi kapacitások helyettesítését. Azonban erre egyelőre nincsenek olyan környezetbarát, hosszú távon működőképes és skálázható akkumulátoros rendszerek, vagy bármilyen más energiatároló eszközökből álló megoldások, amivel ez az égető kiegyenlítői feladat megoldható lenne. Hosszabb távon ez a rendszerfejlesztési irány volna követendő energiabiztonsági, szén-dioxid mentességi és árazási követelmények szempontjából, a regnáló energiastratégia azonban újonnan épülő 1300MW-nyi gázturbinás erőművekkel kívánja megoldani a kiszabályozási feladatokat. Ezzel be is szorítjuk magunkat az időjárás- és napszakfüggő megújulók maximális beépített kapacitását illetően, hiszen nagyságrendileg azonos mennyiségű további nap- és szélerőmű építhető be a hálózatba. Ezzel a dekarbonizációs törekvések kapnának láblövést, tehát a 2050-re előirányzott, törvényben rögzített karboncélok sohasem lennének ezzel a megoldással elérhetőek.
Az atomenergia üzemidő hosszabbítása és Paks 2 bővítése csak maximum 10-12 évre oldhatná meg a dekarbonizációs előrehaladást, addig, amíg P1 és P2 egymás mellett működhetne, de utána megint nőne a szén-dioxid termelés a villamos energia előállításban. Ez a szcenárió azonban további 100 évre bebetonozná az orosz energiafüggőséget, amitől éppen most stratégiai okokból szabadulni kellene. Továbbá P2 megvalósításakor nem 2 db 1200MWos reaktor építésére lenne szükség, hanem sok, ki/be kapcsolható kis teljesítményű SMR reaktorokra, amelyek könnyebben rendszerbe állíthatók és a leszerelésük is egyszerűbb volna a küldetésük beteljesítése után. Ezek azonban még csak most állnak a fejlesztési folyamatok végén, a piacon alig, talán jövőbeli szállítási időpontokra elérhető ilyen típus.
A közlekedést is kooperatív, szinergikus energiarendszernek tekintve látható, hogy egyértelmű a fosszilis függés az alkalmazott energiahordozók tekintetében. Azalternatív karbonmentes és bio üzemanyagok fejlesztése és a hozzájuk tartozó motorok gyártása ma még szintén gyerekcipőben járnak. Így nem világos, meglehetősen bizonytalan a közlekedési szektor karbonmentességének ügye és a célok teljesítése a jelenlegi intézkedések függvényében.
Tehát többdimenziós kihívásokkal nézünk szembe, amiért az elmúlt évtizedek elégtelen stratégiái és vezetői hibái, valamint tudományos vitái tehetők felelőssé. Melyet tovább eszkaláltak a szakértői és felelős döntéshozói alkalmatlanságok.
Erőforrás korlátok mellett érdemes volna az állami és EU-s források mellett a PPP beruházásokat ismét megfontolni. Ha másként nem, a háztartási méretű kiserőművek esetében érdemes volna újragondolni ezek nagyléptékű támogatási rendszereinek a visszaállítását. Ezek lehetnek szélerőművek és biomassza tüzelésű közösségi vagy családi méretű erőművek is, nemcsak szolár megoldások. Nulla karbonkibocsájtású energiarendszereket szinte csak elektromos alapon lehet létrehozni, de kiegészítő alrendszerként, üzemanyagként és energiatárolási megoldásokban fontos elem lehet a jövőben a zöld hidrogén, a biogáz, a fagáz, a zöld metán, stb. A nemzeti villamosenergia rendszert a legfontosabb energetikai alapinfrastruktúrának kell tekinteni, amely jórészt közvagyonként kell működjön, együttműködő állampolgárokkal (prosumerekkel), a köz érdekének, mint elsődleges szempontnak a szem előtt tartása mellet.
Az energián való nyerészkedést és a közvagyon kilapátolását mindenféle bűvös és átláthatatlan szabályokkal meg kell szüntetni, a meglévő energiabeszerzési szerződéseket át kell világítani. Prioritást kell kapjanak az egyéni kezdeményezések, azok az öngondoskodók (prosumerek és energiaközösségek), akik komoly beruházásokat tesznek saját energiafüggetlenségükért, ezzel a teljes magyar energiarendszer és Magyarország energia-szuverenitása érdekében.
Rendkívül fontos a szemlélet alakítása, a zöld energiaforrások megbecsülése, a közösségi megoldások előmozdítása, az együttműködő rendszerek összekapcsolása. A Smart Grid rendszerek nem elsősorban a technológia, hanem a benne kooperáló prosumer egyének összefogása miatt adhatnak jobb, össznemzeti szinten különösen jelentős eredményt, mint a mai „lineáris” hálózatok.
A Mindenki Magyarországa Néppárt programjának célja olyan integrált energetikai stratégiai fejlesztési irányok kialakítása, támogatási rendszerek és ösztönzők felkínálása, amely jövőbiztosan és a többi kapcsolódó szempontok figyelembe vételével, hosszú távú stratégiák és országépítő tervek mentén képes lehet megvalósítani a polgárok elvárásait és az előttünk álló ökológiai kihívások szempontjai szerint is kielégítő megoldásokat létrehozni.
Újragondoljuk az atomenergia alkalmazását
Újratervezzük Paks 2-t
- A projektet átfogó energiastratégia szinten újraterveznénk és hosszú távon a megújuló energiatermelésre fektetnénk a hangsúlyt és az erre szánt forrásokat. Egy klasszikus atomerőmű építése tízezer éves távlatokban is környezeti károkat okozna és a használata nem jelentene a mai korszerű energiatermelési technológiákkal szemben kiemelkedő nagy anyagi előnyöket.
- Zöld beruházásokra rengeteg EU-s támogatást tudunk az országba behozni és jelentősen csökkenthetővé válhat az új technológiájú, tipikusan megújuló alapú erőművek és hálózatok telepítési költsége is.
Felfuttatjuk a megújuló energiatermelést
- Naperőműveket, szélerőműveket, biomassza/biogáz és geotermikus erőműveket telepítünk az országban.
- Az elsivatagosodó tájakon naperőmű-parkokat hozunk létre.
- Megszüntetjük a szélerőművek építését tiltó kormányzati határozatot.
- Biztosítjuk a forrást az MVM energiatárolási kapacitást jelentősen előmozdító fejlesztéseihez.
Energiaközösségeket hozunk létre
Új elektromos infrastruktúrát hozunk létre
- A jelenlegi lineáris, egyirányú, az erőművektől az energiát felhasználó végfogyasztókra szabott, ódivatú energetikai hálózati rendszert átépítenénk. Az új típusú felhasználók – akik egyben termelők és fogyasztók is egyben – aktív szereplőkké válnak, a kiszolgálásukra egységes, hálószerű topológiával leírható, integrált hálózatot alakítanánk ki.
- Energiatároló erőműveket hoznánk létre. A lepusztult és leállított szenes vagy gázmotoros erőműveket újrahasznosítanánk.
- Összekapcsolnánk a közlekedési eszközöket, a vízügyi létesítményeket az energetikai rendszerrel. Egységes, integrált hálózatokat hoznánk létre.
- A közösségi és öngondoskodó energiatermelést támogató szabályozást és tarifarendszert vezetünk be.
Elektromos közlekedési hálózatot hozunk létre
- A rendszerek kooperációját, irányítását mesterséges intelligenciára bíznánk.
- Az elektromos járműveket V2G töltőkkel közvetlen kapcsolatba hozzuk a villamosenergia hálózattal és a rendszerirányítókkal.
- A víztározókat vízenergia termelésre és energiatárolásra is alkalmas műtárgyakként állítanánk rendszerbe, amelyek egyszerre több funkcióban is szolgálnák a vízügyi és a villamos energetikai igényeket.
Lehetővé tesszük a korlátlan betáplálást
- A közösségi elveknek, a klímacéloknak jobban megfelelő, új energetikai törvényeket, szabályozásokat hoznánk, amelyek a jelenleginél szélesebb körű zöldenergia beruházásokat és a zöldenergia betáplálását korlátlanul lehetővé tennék.
- Ezek mellett a helyi energiaközösségeket valós működésükben támogatnánk, amelyek révén a helyi többlettermelők a helyi többletfogyasztóknak – így akár az önkormányzatoknak, az államnak, vagy akár energiaszegénységben szenvedők részére is – adományozhatnának rendszerhasználati díj nélkül energiát.
Egyszerű és átlátható törvényi szabályozást teremtünk
- Egyszerűsítenénk a szabályozást, hogy könnyebben hozzáférhetők és alapíthatók legyenek az energiaközösségek. A jelenlegi túlszabályozás eltántorítja a társasházban élőket, a közös ingatlan tulajdonosokat a zöld beruházások megvalósításától. A rendszerhasználati díjak eltörlését kívánjuk törvényben rögzíteni a ténylegesen és jogszerűen kialakított energiaközösségi tagok közötti energiaszállítások, energia átirányítások tekintetében.
- A jelenlegi klímacélok és a kapcsolódó rendszerek (ETS, ETS2) a kisvállaltok céljait és az egyéni törekvéseket nem támogatja, ezzel a szemléletváltást is késlelteti, korlátozza a zöld beruházásokat. A széndioxid elszámolási rendszereket mindenki által hozzáférhetővé kell tenni a hazai kibocsátási célok teljesíthetősége érdekében. A rendszerben alkalmazott tranzakciós díjakat állami támogatás bevonásával megszüntetjük a lakosság felé.
- Az energetikai mérőrendszerek ellentmondásait és unfair gyakorlatokat megszüntetjük. A számlázást a kisfogyasztók számára érthetővé tesszük.
- A nemzetközi karbonpiaci rendszerekhez való egyéni hozzáférést, a karbonpiaci integrátorok működését ösztönözni fogjuk és ha rajtunk múlik, minden korlátot eltörlünk a szabályozással korlátozott, vagy ellehetetlenített működést illetően.
- A zöld beruházások ösztönzését nemcsak állami és EU-s forrásokkal, de a magántőke befektetések előmozdításával is erősítjük.
Környezetvédelmi és energetikai minisztériumot állítunk fel
Körforgásos és zöld gazdaságot szervezünk
o Minisztériumi szintre emeljük a környezetvédelem ügyét és azt integráljuk az energetika kérdéseivel.
o Karbonsemleges gazdálkodást alakítunk ki, 10 év alatt felszámoljuk a környezetszennyező nehézipart Magyarországon.
Okos Hálózat Technológiai Intézetet alapítunk
o Államilag finanszírozott energetikai kutatásba és fejlesztésbe kezdünk.
o Interdiszciplináris (tudományközi) tanácsadó intézetként a társadalmi és gazdasági fejlesztéseket a fenntarthatóság és az energetika szemléletmódjával támogatjuk.
Zöld szemléletű társadalmat hozunk létre
o Államilag támogatjuk a karbonlábnyom csökkentését.
o Társadalmi kampányt indítunk a fenntartható lakossági fogyasztás népszerűsítésére.
o Pályázatokat írunk ki a lakosság zöld átállására.
Újraszabályozzuk az akkumulátorgyártást
Betiltjuk a környezetszennyező technológiákat
o Csak az ökológiailag környezetbarát, körforgásosan lebomló, tipikusan nem nehézfém ionos, vagy elektrolitos akkumulátorok előállítását és olyan elektrolitok, segédanyagok használatát engedélyeznénk, amelyek zárt technológia mellett, akár baleset folytán sem kerülhetnek ki a környezetbe.
Tudatos akkupolitikát folytatunk
o Jelentősen szigorítanánk a gyártási és környezetvédelmi szabályokat, amelyek ellenőrzésére egy külön erre a célra kijelölt főosztályt is létrehoznánk.
o Az akkumulátor ipar emberi egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálatára munkaegészségügyi kutatásokat kezdeményeznénk és ezek eredményeit nyilvánosságra hozva dolgoznánk ki a jövőbeni akkumulátor-iparpolitikánkat.
Elszámoltatjuk a magyar energiaszektor szétlopóit
1989-ig visszamenően bal- és jobboldalon egyaránt feltárnánk a visszaéléseket
o A Mátrai Erőmű adásvételéhez hasonló nagy energiaipari tranzakciókat és szerződéseket feltárnánk és 1989-ig visszamenően kivizsgálnánk a magyar energetikai rendszerek energiapolitikai, de valójában privát érdekek mentén motivált történt tönkretételét, lezüllesztését.
o A számonkérő auditok során feltárt, jogtalanul, vagy nem a köz javára irányuló támogatásokat visszafizettetnénk és azokat a magyar integrált energetikai, vízügyi és közlekedési úgynevezett Smart Grid (okoshálózati) rendszer kiépítésére, a rendszerelemek megvalósítására használnánk fel.