Mindenki Tudós Magyarországa

Töltse le egyben a letöltés gombra kattintva

Magyarországon a felsőoktatás helyzete egy három oldalú problémát mutat. Egyrészről nagyon kevesen mennek fontos szakokra, így a pedagógusképzés, az orvosképzés, az ápolóképzés, a népegészségügy, a vegyipar, az informatikai szektor, az agrárképzés és a legtöbb mérnöki képzés is alulképzi a piaci igényeket. A másik oldalról mennyiségi értelemben túlképzés, minőségi értelemben pedig alulképzés, tehát kiképzett minőségi munkaerő terén bujtatott alulképzés zajlik bizonyos szegmensekben, így a bölcsészettudományok, a társadalomtudományok, a pedagógusképzés néhány szakja terén a teljesség igénye nélkül. Ezt a kettőt összefogja és tovább köti egy harmadik probléma: Az egyetemek mostani finanszírozási rendszere, amely a mennyiségi képzés irányába tolja a képzési szerkezetet, de ehhez nem biztosít sem megfelelő közösségi légkört, sem időkeretet, sem személyi állományt, sőt, sok esetben az infrastrukturális feltételek sem adottak ahhoz, amit politikai parancsra az egyetemek folytatnak.

Ezen problémahalmaznak a közvetlen eredményei ma a jelentkezők számának legjobb esetben stagnálása, de inkább csökkenése, a magyar középosztály gyermekeinek külföldi egyetemekre való kiáramlása és kivándorlása, illetve az egyetemi képzések színvonalának olyan mértékű zuhanása, amely egyre inkább a tagozatos gimnáziumokhoz teszi hasonlatossá a legtöbb intézményt. Közvetett vonzatként megjelenik az egyes nagy múltú felsőoktatási intézmények bezárása, a szakmai ellenállás letörésére a politikai alapon történő vezetői kinevezések és az ebből fakadó hibák terjedése, valamint a szakma és a felsőoktatás közti presztizs- és jövedelemkérdés szakma felé való tolódása, ezzel pedig a jelentkezői létszám további csökkenése. A különbözetet a magyar adófizetők pénzén az országba hozott külföldiekkel igyekeznek eltakarni, akik azonban nagyon kevesen maradnak a végzés után Magyarországon és a jelenlétükkel felverik az egyetemvárosok albérletárait. Mindez épp azt az alsó-középréteget érinti hátrányosan, akik kiszorulnak az ingatlanpiacról és sokan már nem is gondolkodnak az egyetemi tanulmányokban.

Olyan felsőoktatásra van szükségünk, amely képes a magyar középosztály gyermekeit a megtartani, az alsó-középréteg gyermekeit oda beemelni és európai szinten is kiugró minőségű munkaerőt, tudományos utánpótlást, illetve vezetőréteget kibocsájtani saját magából. Politikusok kifizetőhelyei, illetve rokonok, barátok nyugdíjas és felelőtlen állásai helyett az egyetemi tanári pozíciónak alkalmasnak kell lennie a magas színvonalú képzés lefolytatására, illetve az eredményes tudományos kutatómunkára. Ez utóbbiba be kell emelni a most jobbára az egyetemeket csak túlélni próbáló hallgatóságot is, akiknek a terheit csökkenteni, a szabadidejét, az ösztöndíjait növelni is szükséges. Ezzel együtt azonban a felsőoktatásnak magának is meg kell újulnia.

A XXI. század Magyarországa nem képzelhető el magasan képzett és a tudományok iránt elkötelezett lakosság nélkül. Ennek megteremtése a magyar felsőoktatás elsőszámú feladata lesz ugyanakkor mindezt be kell illesztenünk a magyar közoktatásba is. Programunkban egy
olyan felsőoktatási rendszert mutatunk be, amelyet azért alkottunk meg, hogy általa Magyarországot a tanult, felelős és tudós állampolgárok országává tegyük abból a betanított munkásüzemből, amivé az elmúlt 18 év nemtörődömsége változtatta.

Bevezetés

Milyen lesz Magyarország 10 év múlva?

Magyarországot most éri el mindaz, ami Németországot az 1990-es évek végén. Az ország képzett munkaerő-utánpótlása elfogyott. A gyermekszámok azt mutatják, hogy immár bizonyos az, hogy a népesség 9 millió alá fog csökkenni néhány éven belül a Ratkó-gyermekek kihalásával. A térszerkezetben ez a változás úgy látszik majd meg, hogy néhány város népessége gyors ütemben növekszik, a többségé pedig a kihalással arányos ütemben csökken majd. A magyarság egy generáción belül döntően (megyei jogú vagy nagyobb) városlakó társadalommá válik.

A magyar munkaerőpiacot a robotizáció és a mesterséges intelligencia fel fogja borítani. A betanított és hivatali munka nagyobb hányada megszűnik munkaerőt alkalmazni és helyette a magas hozzáadott értékű, innovatív és komoly minőségi humánerőforrás-igényű szektorok fognak felfutni. A gazdaságnak arra kell felkészülnie, hogy a következő ipari forradalom, amely az elektromos autózással már elkezdődött egy teljesen újszerű gazdaságot követel majd ahhoz képest, ami ma működik az országban. Az alacsony hozzáadott értékű összeszerelő üzemek világa vissza fog szorulni, majd eltűnik, miközben jelentős áttörések lesznek a vegyiparban, a gyógyászatban, az informatikában, a robotikában és a fizika területén.

Magyarországnak fel kell készülnie rá, hogy a mostani szakmák, illetve a puszta érettségi vagy nyolc általános iskolás végzettség kevés lesz a jövő társadalmában való boldoguláshoz. Olyan felsőoktatásra van szükség, amely rá képes csatlakozni az iskolarendszerünk kibocsájtó képességeire és jelentős mértékben képes hozzájárulni a nagyobb városokban a valóban XXI. századi vállalkozások és termelési ágazatok megteremtéséhez. Fel kell továbbá készülnünk idehaza is a multikulturális társadalom megjelenésére és azokra a társadalmi kihívásokra, amelyek 20-30 éve Németországot és Ausztriát érték most nekünk kell majd hatékony választ adni a saját erőforrásaink és kultúránk szerint. Ez – szemben a mostani gyakorlatokkal – több egyetemistát és diplomást, magasabb béreket, önálló és erős vállalkozói szektort, illetve a piaccal szoros kapcsolatban álló felsőoktatási képzést követel majd. Meg kell továbbá változtatnunk a felsőoktatási szemléletet is, mivel az egyetemeken magasabb hozzáadott tőkét, illetve olyan életvitelre való felkészítő ismereteket is át kell adnunk, amelyek felkészítik a hallgatókat az új gazdasági környezetben való vezető szerepre.

Legyen a felsőoktatás a közoktatás része!

Az egyetemi képzést a közoktatáshoz illesztjük

o Az egyetemi képzések mindegyikének a tananyaga a középiskolai képzés végén kezdődik, a tanterveik a közoktatáshoz hasonlóan, lépcsőzetesen épülnek majd fel.
o Megszüntetjük azt a gyakorlatot, ahol az egyetemeken az oktatásnak nincs ellenőrzése és előírjuk, hogy a tanárok legyenek tisztában a beérkező hallgatóság tudásszintjével.
o Az egyetemeken a közoktatáshoz hasonló munkaviszonyokat teremtünk, visszaadjuk a szabad rektorválasztás jogát és az oktatók heti óraszámát egységesen 20 megtartandó 45 perces órában határozzuk meg.
o Minden szakon ütközésektől és átfedésektől mentes órarendeket írunk elő.

Megszüntetjük az állami egyetemeken a tandíjat, de kötelezővé tesszük az óralátogatást.

o Az egyetemek célját a hallgatóság minőségi képzésében látjuk és úgy véljük, egyetemre járni egy komoly vállalás, amellyel nem fér össze az, hogy az előadásokat nem látogatják.
o A jelenlegi állami részösztöndíjas és költségtérítéses képzési formákat megszüntetjük.
o A tanulmányi célú Diákhitel 2 programot megszüntetjük, a visszafizetéseket 4 évre felfüggesztjük és a kormányzás kezdetétől számított 3, Magyarországon az adott szakterületen töltött munkaév után a fennmaradó tartozást elengedjük.
o A tanórákat nem látogató hallgatók esetében a hallgatói jogviszonyt megszüntetjük a 2. olyan félév után, ahol nem legalább 2 tantárgy a hiányzások miatt teljesítetlenül zárult.

Újraszabályozzuk a magánegyetemek működését

o A magánegyetemeknek az országban elfogadott képzési hálónak meg kell felelnie, ezen felül teljes önállóságot kapnak.
o Minden magánegyetem szedhet tandíjat viszont nem kap majd semmilyen állami normatív jellegű támogatást.

Visszaállítjuk a 2019 előtti fenntartói struktúrát

o A 2019 után alapítványi fenntartásba került egyetemeket államosítjuk.
o A kuratóriumokat megszüntetjük.
o Az egyetemi vagyont a kuratórium és a vagyoncsökkenést előidéző szereplők elszámoltatásával a 2019 szeptember 1-i állapotba állítjuk vissza. Az ingatlanvagyonban bekövetkezett esetleges negatív változásokat pénzbírsággá alakítva állítjuk vissza.

Színvonalas felsőoktatást és kutatói életet teremtünk

Kettéválasztjuk az egyetemi tanári és kutatói pozíciókat

o Az egyetemi tanároknak előírjuk a tanári végzettség megszerzését.
▪ Az egyetemi tanárok nem kötelesek kutatni és nem előírás a számukra a doktori fokozat sem.
▪ Minden 7 évben kötelesek 1 évig nem az egyetemen oktatni, hanem vagy a versenyszférában dolgozni vagy a közoktatásban dolgozni.
▪ Az egyetemi tanárok fizetését a közoktatási fizetések 110%-ához igazítjuk.
▪ Az értékelési rendszerük a közoktatásban megszokott értékelési rendszer.
o Az egyetemi kutatók számára megszüntetjük a kötelező óratartást.
▪ A számukra a fizetés az egyetemmel való bértárgyalás szerint kerül megállapításra.
▪ Feladatuk az egyetem számára végzett projektmunka és a tudományos kutatás.
▪ Az értékelésük az egyetem vezetésének autonóm hatásköre.

Csökkentjük az egyetemi bürokráciát

o Minden egyetemi ügyintézést digitalizálunk.
o Csökkentjük a pályázatok elbírálásának adminisztratív oldalait.
o A Neptun tanulmányi rendszer helyett új felsőoktatást és közoktatást egységesen kezelő rendszert hozunk létre, amely a felvételizést és a dokumentumok kiállítását is kezeli majd.
o Ugyanezen rendszert integráljuk az Ügyfélkapuval és az EESZT-vel a digitális állampolgárság felé vezető úton.

Modernizáljuk az egyetemi tantervet

o Minden hallgató számára bevezetjük a prezentációs, jogi, informatikai, kommunikációs és menedzsment ismereteket. Ezek arányát 10%-ra emeljük a már meglevő esetek kreditlistáiban.
o Minden szakon 30%-ra növeljük a választandó szakmai anyagok arányát és növeljük a specializálódást a képzések során.
o 15%-ra növeljük a szabadon választható kreditek arányát ezzel ösztönözve az egyetemeket a színvonalas és bőséges kurzusválaszték megteremtésére.

Javítjuk a bemeneti mutatókat a közoktatási programunk által

o Minden felvételiző nyelvvizsgával érkezik majd.
o A közoktatás minőségén keresztül felkészültebb, tanultabb hallgatókra számíthatnak az egyetemek.
o Fellépünk a stresszből és a rossz életvezetésből fakadó egészségügyi gondok ellen és már fiatal korban oktatjuk ezek kezelését.

Tudós magyarokat képzünk

Az egyetemeken a 3. évtől kezdve kötelezővé tesszük a bekapcsolódást a tudományos munkába

o Alapvető célunk, hogy az egyetemek a tudományos élet központjai legyenek.
o A jelenlegi alacsonyabb szintű tudományos munkát a hallgatóság felé mozdítjuk.
o Minden diplomás rendelkezni fog a saját szakterületén legalább alapfokú kutatói ismeretekkel.

Átformájuk a doktori képzést

o A doktori képzésben előírjuk a gazdasági értelemben produktív tudományos munkavégzést.
o Az állami tudományos igényű megrendeléseket a doktori iskolák feladata lesz teljesíteni.
o A doktori ösztöndíjakat megemeljük, ugyanakkor az időtartamukat összesítve maximum 4 évben limitáljuk.
o A fokozatszerzés után a fiatal kutatóknak 1 évig életkezdési támogatást adunk, amennyiben Magyarországon helyezkednek el.

Növeljük a Tudományos Diákkörök támogatását

o Alapvető célunk, hogy az összes tudományterület kutatói utánpótlása biztosított legyen.
o A legjobban teljesítők számára meg kívánjuk alapozni a kutatói életpályát már a hallgatói időszakban.
o Az egyetemi képzések utolsó évében kötelezővé tesszük a tudományos műhelymunkát.

Visszatérünk az Erasmus és a Horizont-rendszerekbe

o Átvilágítjuk az elmúlt évtizedek egyetemi gazdálkodását és a visszaéléseket elkövetőket megbüntetjük.
o Teljesítjük az EU elvárásait és visszavezetjük a magyar tudományos és hallgatói életet Európába.
o Átalakítjuk a mostani pályázati elbírálási rendszert, minden pályázat és annak bírálata szempontok szerint nyilvános lesz.

Új tudományos ösztöndíjakat vezetünk be

o Támogatjuk a fiatal kutatók publikációit.
o Az Európai Unióban kezdeményezünk egy közös és egyenlően magas összegű tudományos ösztöndíjalapot, amelybe a legkiválóbb hallgatóink kerülhetnek be.
o A művészeti képzéseken az egyetemek ösztöndíjalapját növeljük, ezzel segítve a szakmai szempontok szerint optimális támogatások megteremtését.

Növeljük a magyar hallgatók arányát az állami fenntartású egyetemeken

o Külföldi egyetemisták csak oda és olyan arányban lesznek fogadhatóak, ahová magyar hallgatók nem kerültek be.
o A jelenleg külföldieknek osztott tandíjtámogatásokat csökkentjük és a magyar hallgatók támogatásait növeljük a kereteikből.
o A kollégiumi elhelyezés során a magyar vidéki fiatalok előnyt fognak élvezni a külföldiekkel szemben.

Élhető és szerethető egyetemi életet teremtünk

A tanulmányi ösztöndíjakat a mindenkori bérminimum szintjére emeljük a legmagasabb sávban

o Az ösztöndíjsávokat a bérminimum 40, 60, 80 és 100%-ához rögzítjük országosan egységes formában az állami felsőoktatásban.
o A magánegyetemeken az állam nem szól bele az ösztöndíjrendszerbe.
o A szociális alapon járó ösztöndíjakat fokozatosan kivezetjük, a helyükbe a szociális alapon igényelhető ingyenes kollégiumi lakhatás, utazási kedvezmény és egyéb természetbeni támogatás lép.

Diákmunka-reformot vezetünk be

o Az egyetemisták alkalmazása során előírjuk, hogy csak szakterülethez kapcsolódó területen alkalmazható egyetemista.
o A diákmunkások minimális fizetéseit jelentősen megemeljük.
o A diákmunkások alkalmazására és a céges gyakornoki programokra nyújtott állami támogatásokat megduplázzuk, de cserében szigorú mentoráláshoz és oktatáshoz kötjük azokat.

Ösztönözzük a hallgatói közösségi élet szervezését

o Pályázatokat írunk ki a hallgatói rendezvényszervezés támogatására.
o A hallgatói sportéletet és művészeti tehetséggondozást egy erre a célra létrehozott alapból támogatjuk országosan.

Maximáljuk az ösztöndíjak elérhetőségét

o Egy ember maximum a képzési idő + 2 féléven át, de legfeljebb összesen 12 féléven át kaphat tanulmányi ösztöndíjat.
o A célunk az, hogy az egyetem felkészítést jelentsen a felnőtt életre, így a hallgatók bevételeit igyekszünk a jövőben növelni már a hallgatóságuk ideje alatt is.

Az állami egyetemeken a hallgatói létszám 50%-áig biztosítjuk a tanulmányi ösztöndíjak elérhetőségét

o Adókedvezménnyel ösztönözzük az egyetemvárosokban levő cégeket, hogy támogassák az egyetemeket pénzzel.
o A diplomás munkaerőt alkalmazó multinacionális cégekre 2%-os különadót vetünk ki, amely egy egyetemi tanulmányi ösztöndíjalapba kerül befizetésre.

Modernizáljuk az elvárásokat

o Nagy hangsúlyt fektetünk az informatikára, a nyelvismeretre, az életvezetési, pénzügyi, gazdasági, közlekedési, egészségügyi és pszichológiai ismeretekre.
o A lexikális anyag irányából az alkotó, alkalmazott ismeretek felé mozgatjuk el az elvárásokat.
o Megszüntetjük a ráépülő ismeretekhez nem vezető, magolásra építő tanegységeket.
o A 12. évfolyam végén legalább egy tanult nyelvből az évvégi vizsga a B2-es nyelvvizsga lesz.
o A diákok által több fórumon hangoztatott hétköznapi életben elvárt életvezetési ismereteket beépítjük a Nemzeti Alaptantervbe.

Megoldjuk a hallgatói lakhatás kérdését

o Bővítjük a kollégiumokat, valamint a városokban ösztönözzük a fecskelakások építését, amelyet elérhetővé teszünk a doktori képzésbe lépő és ott ösztöndíjat kapó hallgatók számára is.
o Alacsonyan tartjuk és államilag támogatjuk a kollégiumi térítési díjakat.
o Alapvető célunk, hogy a fiatalok mielőbb saját ingatlanba költözzenek, majd saját ingatlant vásároljanak.

Kérdése vagy észrevétele van? Írjon szakpolitikusunknak itt!

13 + 1 =