Töltse le egyben a letöltés gombra kattintva
Bevezetés
A magyar biztonságpolitika helyzete napjainkban
Magyarország a kelet és nyugat közt évezredes szinten is egy hídszerepet töltött be. Itt végződik a nyugati kereszténység határa, itt ér be az Európai Unióba a Balkán kereskedelmi útvonala és itt lépnek az EU területére az Ukrajnán át vezető hágók útjai is. Ezt az országot nagy folyók szelik át észak-déli irányban és ez az ország a szláv és germán, illetve az újlatin népek találkozási pontja is. Területünkre épp ezért törtek be évezredes távlatban rendszeresen idegen erők és kimondhatjuk, Európa egyik viszonylag sűrűn háborúba került területén terül el a mai, Trianon utáni hazánk is.
A mai területünk 68 %-a alföld, hiányoznak a irányokat lezáró magas hegyvonulatok, koncentrált a lakosság elhelyezkedése, a nagyobb városaink több mint fele a határtól 50 km-en, egyharmada 25 km-en belül helyezkedik el. A közlekedési infrastruktúra irányai is az urbanizációhoz kötődnek, és többnyire egybeesnek a lehetséges támadási irányokkal. Hazánk biztonságának sérülékenysége és a védelem bonyolultsága igényli az aktív területvédelem, valamint az erős tűz- és a mobil csapásmérő képességek kialakítását.
A hazánk ellen indított váratlan fegyveres támadás valószínűsége alacsony, de a Magyar Honvédségnek mindenkor képesnek kell lennie – a szövetséges erők beérkezéséig önállóan – egy fegyveres támadás elrettentésére, vagy annak bekövetkezése esetén az ország függetlenségének, területi épségének, szárazföldi és légi határainak, állampolgárainak és anyagi javainak katonai védelmére. A NATO szövetséghez való tartozás, és a kollektív védelem elve nem azt jelenti, hogy külső veszélyeztetés esetén a szövetség reagálása automatikus és azonnal bekövetkezik. Ugyanis a NATO erők felvonulására csak a tagállamok konszenzuson alapuló döntése után számíthatunk. Tehát korlátozott ideig mindenképp szükség van a Magyar Honvédség önálló védelemre való képességére.
Jelenleg a főbb kihívásaink egyike az országon keresztül zajló migráció, amely a balkáni útvonalon lép be Magyarország területére és onnan északi, északnyugati és nyugati irányokban halad. Egy másik kihívás az országban megszaporodott természeti katasztrófák és járványok kérdése, amely kezelésében a honvédség erői alkalmazásra kerülhetnek.
Nem kell tagadnunk azt a tényt, hogy Magyarország épp ezen adottságoknál fogva rászorul a professzionális és az ország területét megvédeni képes hadseregre. A környezetünk egy etnikailag, kulturálisan, gazdaságilag és politikailag egyaránt heterogén és az európai integráció folyamatában némi lemaradással küzdő országok határterülete, melyek közül néhány jelenleg is háborúban vagy területi vitában áll valamely külső vagy belső ellenségével. A haza védelme épp ezért nálunk kiemelt nemzeti ügy. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. Magyarország a haza fegyveres védelmére békében önkéntes haderőt tart fenn. Hadiállapot idején a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiaknak bizonyos korhatárig katonai szolgálatot kötelező teljesíteni, kivéve, ha a hadköteles lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, mert ekkor fegyver nélküli szolgálatot teljesíthet. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény szabályozza.
A felszín alatt azonban komoly problémák vannak. A lakosság és a politikai pártok nem igazán alakítottak ki a hadsereggel semmilyen viszonyt, sőt, ez utóbbiak kormányra kerülve általában a saját üzleti érdekeik mentén kezelték a fegyveres erők kérdését. A honvédek jogállásával kapcsolatos alaptörvény-módosítás óta a hadsereg teljes mértékben a kormány és a honvédelmi miniszter alá rendelődött. Rendszeres problémákat jelent a személyzeti politika, a laktanyák állapota, a katonai életpálya és annak a sebesüléssel, a nyugdíjazással, a szolgálaton kívüli katonák meg nem becsülésével összefüggő egészségügyi és szociális oldala.
Az elképesztő költségvetéssel megrendelt fejlesztések ellenére továbbra is gondot okoz számos technikai eszköz elavultsága, és a valóban szükséges magyar hadiipar-fejlesztés piaci alapú működtetése körüli anomáliák.
Programunk kitűzött célja a nemzeti haderő újjászervezése és modernizációja, valamint felkészítése egy esetleges háborúra, járványra, ipari-, vagy természeti katasztrófahelyzetre. Meg kívánjuk szüntetni a hadsereg pártpolitikai befolyásoltságát, és a NATO elvárásainak megfelelő, fenntartható és a társadalomhoz aktívan kapcsolódó, a magyar nemzet védelmére és segítésére elhivatott szervezetet kívánunk kialakítani a mai viszonyok felváltásával.
Nemzeti haderőt teremtünk
A mi értelmezésünkben egy haderő akkor nemzeti, ha a nemzethez, illetve az azt megtestesítő Országgyűlés törvényeihez és nem a regnáló kormánypárt politikusainak rendeleteihez lojális.
A mai Magyar Honvédség nehezen nevezhető nemzeti haderőnek, ugyanis a katonák jogállásáról 2024. július 01-től már nem a nemzet egységét szimbolizáló parlament hoz törvényt, hanem a kormány alkot rendeletet. Hogy ez helyénvaló, vagy nem, azt mindenki maga dönti el, de szerintünk a nemzeti haderő minden kérdéséről a nemzet parlamentjének kell döntenie.
Emellett elvárható tőle, hogy a felszerelése, ideértve a fegyverzetét, a technikai eszközeit, a járműveit, a lőszerét és minél nagyobb arányban elsősorban Magyarországon, másodsorban Magyarországgal szövetséges országban készüljön és alkatrészeiben, üzemanyagában, kaliberében és más jellemzőiben legyen megfeleltethető a NATO szövetségi rendszer előírásainak.
Szervezeti átalakítást hajtunk végre
o Önálló Honvéd Vezérkart hozunk létre, és megszüntetjük a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar közötti átfedéseket, illetve alacsonyabb szinteken is felszámoljuk a joghézagokat.
o Minden haderőnemnek önálló parancsnokságot és költségvetést alakítunk ki, amelyek felett az Összhaderőnemi Parancsnokság végzi majd a koordinációt.
Visszaadjuk az Országgyűlésnek a Magyar Honvédség feletti felügyelete jogát
o Az alkotmányban rögzítjük, hogy a Magyar Honvédség az Országgyűlés törvényeinek felelős.
o Új szolgálati szabályzatot alkotunk, amelyben a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök jogköreit a nyugati országok hadseregeihez hasonlóan szűkítjük, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának pedig bővítjük.
Folyamatosan fejlesztjük a haderőt
Az átláthatóság és a korrupciótól mentes, a szakmai véleményeket figyelembe vevő, és a nemzeti haderő működőképességét biztosító beszerzéseket folytatni kell, mert a Magyar Honvédségnek a hazánkat érintő fenyegetések és várható veszélyek figyelembevételével kialakított szervezete hatékony működtetéséhez további számos más technikai eszköz és fegyverrendszer, például katonai drónok, nagy hatótávolságú stacioner és mobil légvédelmi rendszerek, páncéltörő rakétarendszerek, nagy hatótávolságú csapásmérő eszközök beszerzésére is szükség van, különféle forrásokból.
Növeljük a lakosság felé nyújtott segítő képességeket
o A leendő fejlesztések során elsődlegesen olyan beszerzéseket realizálunk (például katonai drónok, nagy hatótávolságú stacioner és mobil légvédelmi rendszerek, páncéltörő rakétarendszerek, nagy hatótávolságú csapásmérő eszközök), amelyek a hatékony védelmet szolgálják, és emellett olyan eszközöket is beszerzünk, amelyekkel a Magyar Honvédség katasztrófahelyzetben a lakosság felé is képes támogatást nyújtani.
o A katonai infrastruktúrát -a szabad kapacitás függvényében – integráljuk a civil ellátás rendszerébe és békeidőben ezeket bevonjuk a lakosság egészségügyi-, tömegsport-, kulturális- és rekreációs szolgáltatások ellátás rendszerébe.
o Állami befektetésekkel a hadsereget és a lakosságot egyformán ellátni képes hadiipari vállalatokat hozunk létre, melyek feladata lesz a magyar sportszergyártás és sport és felszerelés gyártás, illetve a magyar élelmiszeriparban történő szerepvállalás.
Megteremtjük a magyar hadiipar hazai kiszolgálószektorát
o Az ország anyagi helyzete függvényében többségi tulajdont szerzünk a hazánkban megtelepedett idegen hadiipari cégek magyarországi vállalataiban.
o Pályázatot írunk ki a katonai ruházat, élelmezési és üzemanyag ellátás, , gyógyszerkészlet beszállítására, őrzés-védelemre, és fenntartási, üzemeltetési és állagmegóvási feladatok elvégzésére
o A Magyarországon rendszeresített lőfegyverek lőszergyártását Magyarországra telepítjük és állami vállalattá alakítjuk.
o Véget vetünk a túlárazott és politikai alapon folyó beszerzéseknek. A korszerűsítés további fázisaiban nyilvános pályázati rendszerben, szakmai egyeztetést követően folytatjuk le a közbeszerzéseket.
Véget vetünk a zsoldosexportnak
o Azonnal visszavonjuk a 200 magyar katonát érintő parlamenti határozatot, és ha már bekövetkezett hazahívjuk a Csádba küldött katonai missziót.
o A jövőben csak az ENSZ, a NATO, az EU és az EBESZ katonai misszióiban veszünk részt.
Újra szervezzük a határőrséget
Az illegális migráció kezelése a rendvédelmi és rendészeti szervezetek állományának leterheltsége miatt szükséges az önálló határőrség felállítása.
Új szervezetet hozunk létre
o Holland mintára (a Királyi Katonai Rendőrség, azaz a Marechaussee mintájára) a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségébe szervezzük.
o A katonai rendőri és rendészeti, illetve a határőrizeti és határrendészeti, valamit terrorelhárítási feladatokat ide integráljuk.
o A határőrségnek saját ingatlanállományt kívánunk kijelölni. Ezeket a szerb és az ukrán határok mentén is felújítjuk.
o Az EU migrációs szabályaival összhangban levő tranzitrendszert alakítunk ki, amely szintén a Határőrség kezelésébe kerül.
o A Határőrségnek saját gépjárműállományt adunk.
Megszervezzük a határőr képzést
o Célirányos kiképzési és szolgálati rendszert alakítunk ki, melynek részét képzi a határőrség számára kötelező speciális továbbképzési rendszer is.
o A határőrzés területén együttműködünk a Frontex-szel, az EU közös határőrségével, a kiképzési anyagot megfeleltetjük az unió kívánalmainak.
Kiemelten kezeljük a személyi és objektum védelmet
o Bővítjük a stratégiai objektumok, így a paksi atomerőmű védelmét és légvédelmét.
o A jelenlegi határkerítés rendszer megtartása mellett mélységi határvédelmet működtetünk.
o Kiépítjük a drónok elhárítására szolgáló elektronikus védelmi és riasztási rendszert.
Rendezzük a katonai életpálya humán politikai problémáit
A Magyar Honvédség legfontosabb értéke az ember, a katonák és a honvédség érdekében szolgálatot teljesítő civilek. A tudatosan tervezett személyügyi politika kiterjed a hivatásos katonai életpálya teljes vertikumára, az aktív katonai pályafutáson és tartalékos szolgálaton át az életpálya zárószakaszáig. Sőt a nyugállományú hivatásos katonák időskori életkörülményeiről történő gondoskodás feltételrendszerének megteremtésére, fejlesztésére egyaránt.
Rendezzük a képzés és felkészítés helyzetét
o Digitalizáljuk és paritásos rendszerben ellenőrizendővé tesszük a kiképzések anyagait.
o A kiképzést és annak eredményességét monitorozni kezdjük, biztosítandó a magas minőséget.
o A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az akkreditált képzés keretében a polgári végzettséghez szükséges tantárgyak oktatását is beilleszthetővé tesszük.
o A civil pilótaképzés anyagát és elvárásait integráljuk a légierő kiképzésébe.
o Ösztöndíjprogramot hirdetünk a legalább 3 év szerződéses szolgálatott teljesítők számára a hivatásos állományba való belépésre.
o A szenior állománynak lehetőséget biztosítunk a civil felsőoktatásban történő tanulásra és végzettségszerzésre.
Átvilágítjuk a személyzeti visszaéléseket
o Eltöröljük a különböző formájú egyedi ellátási formákat, mint “honvédelmi szolgálati juttatás”, vagy “szolgálati járandóság”.
o Rendszeres orvosi és pszichológiai vizsgálatot vezetünk be.
Új életpályamodellt és nyugdíjrendszert vezetünk be
o A honvédek jogállását, benne az előmeneteli és jövedelmi, valamint nyugellátás rendszerét, a nemzet egységét szimbolizáló Parlament által elfogadott törvényben szabályozzuk.
o Átlátható és következetes életpályamodellt hozunk létre.
o A kiszámítható előmeneteli és javadalmazási rendszert a tudást (iskolai végzettség), a szakmai tapasztalatokat (szolgálati idő), a viselt felelősséget (beosztás) és az érdemeket egyaránt figyelembe véve határozzuk meg.
o Az 50 év feletti korosztály számára a szenior program alapján biztosítjuk az állományhoz való tartozást, és ezt kiterjesztjük a nyugállományú hivatásos katonák számára is.